Dióliget Világom LB-Mediart Esküvői Fotózás Budapest Wedding Photography

Dióliget a tökéletes chill out

Dióliget – a tökéletes chill out

 

Megmondom őszintén, ha a Feleségem nem húzna ki pár hétvégét a naptáramban a nyári szezonban, esküvői fotós és rendezvényfotós munkáim miatt nem lenne egy szabad szombatom és sokszor hétköznapom sem. Így – egy-két kivételtől eltekintve – a “minőségi idő” jegyében szinte minden hónapban legalább egy hétvégét pihenéssel, kikapcsolódással, utazással töltünk.  Folyamatosan “vadásszuk” azokat a helyeket, ahová kimenekülhetünk picit a munkás hétköznapok és hétvégék sorából, ahol valóban kettecskén lehetünk, és nem tömegnyomorban kell lángosért vagy éppen egy négyzetméternyi pihenőhelyért verekedni.

 

Tudni kell rólunk, hogy mindketten kutyabolondok vagyunk, de olyan lakásban lakunk, ahol jelenleg nem megoldható a kutyatartás, így egyelőre marad a sóvárgás és tervezgetés, a “majd ha…”.

 

Idén is sikerült megtalálni a megfelelő helyeket, ahová elbújhattunk kicsit a külvilág elől. Feleségem ekkor már várandós volt, és így már hárman kerestünk megfelelő kuckót pár napra.

Nagy örömünkre szolgált, hogy ismerős ajánlására rátaláltunk a Dióligetre, ami pontosan az a kis mesebeli hely, ami a mi ízlésünkhöz és igényeinkhez lett szabva. Egy hatalmas diófás terület közepén egy mézeskalács házikó, jónéhány birkával és a rájuk vigyázó River kutyussal, aki nem mellesleg a kedvenc kutyafajtánk, egy örökmozgó border collie. Nem sokat gondolkodtunk, a határidőnaplómmal “egyeztetve” azonnal le is foglaltuk a mesebeli házikót augusztus végére.

 

Előtte még pár napot Ausztriában töltöttünk, ahová egy jegyesfotózás kapcsán utaztunk, és hazafelé jövet pár napra megpihentünk a Dióligetben. Úgy gondolom, a képek magukért beszélnek, és nem kell ódákat zengenem a hely vonzerejéről, de mindenképpen meg szeretném említeni a tulajdonos házaspárt és két csodaszép gyereküket, akik vendégszeretetükkel és kedvességükkel megerősítették bennünk mindazt a képet, amit előtte már kialakítottunk magunkban a ligetről.

 

Szóval jöjjenek a hangulatképek, és egy “kisebb” sorozat Riverről. Nem tudtam megállni, hogy ne fényképezzem, annyira fotogén eb :) Ezzel egyidejűleg régi vágyunk is valóra vált: egy olyan kutyás-pocakos fotósorozat, amit egy varázslatos mézeskalács házikós környezetben készíthettem el, egy border collie “segítségével”.

 

ui.: a diópálinkából mindenféleképpen vegyetek és vigyetek haza, valamint a dióbefőttet is meg kell kóstólnotok! :)

 

Katt a képre a galéria megnyitásához!

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá